Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Pataki Annamária

2000. november 15.

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége nov. 11-12-én tartotta Csíkszeredában tizenegyedik kongresszusát. A MAKOSZ közel két évvel ezelőtt még valóban a Romániában élő és tanuló magyar középiskolások érdekképviselete volt, és nem kevesebb mint 70 diáktanács mondta magát tagszervezetének. Most viszont csupán tizenkét diáktanács küldte el képviselőit. A megjelent új generáció elnökséget választott, melynek tagjai: Pataki Annamária elnök, Kovács Richárd ügyvezető elnök, Székely Tünde Információs Iroda-vezető, Csuszner Ferenc kulturális programokkal megbízott alelnök, Bartha Amália Tímea külügyi alelnök, Gábor Dániel szórványügyi alelnök, valamint Norel Carmen tanügyi alelnök. Az alapszabályzatot módosította a kongresszus az átláthatóbb vagyon- és pénzkezelés érdekében. Erre szükség volt, mert a MAKOSZ-t mindig a gyanús pénzkezelések szervezeteként emlegették. /Új generáció - új MAKOSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2000. december 22.

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-12. között Csíkszeredában tartotta XI. Kongresszusát. Összehívásának időszerűségét az indokolta, hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetősége, a szövetség nagyjából működésképtelenné vált. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága átvilágította a MAKOSZ teljes pénzügyi és anyagi helyzetét, s az eredményt november 10-én hozták a kongresszusi küldöttek tudomására. Kiderült, hogy a könyvelésben nincs semmi hiány, megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot, s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai, akik még az idén megerősítik ez irányú szándékukat. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot, ahogy az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága javasolta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevű szerveződésbe, amelynek célja, hogy a 2001-es évtől az Ifjúsági és Sportminisztériumtól egyes ügyeket és hatásköröket átvegyen. Döntöttek arról, hogy a MAKOSZ információs irodája decembertől Kolozsváron fog működni. A küldöttek új elnökséget választottak, elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyről; ügyvezető elnök: Kovács Richárd Nagybányáról; információsiroda-vezető: Székely Tünde Kolozsvárról; kultúra-szabadidő: Csuszner Ferenc Gyergyóból; külügy: Bartha Amália Tímea Besztercéről; szórványügyek: Gábor Dániel Déváról; tanügy: Norel Carmen Kézdivásárhelyről. A kongresszus utáni első MAKOSZ-rendezvényre Kézdivásárhelyen került sor december 1. és 3. között. /Kisgyörgy Réka: Decembertől Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2017. május 5.

Bánsági Magyar Napok a kettősség jegyében
Immár 22 éves hagyomány, hogy május első felében ünnepel a bánsági, azon belül a temesvári magyarság. A Szász Enikő színművész, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke által megálmodott Bánsági Magyar Napokat a Kettősség című, magyar képzőművészeket felvonultató képzőművészeti kiállítás nyitotta meg csütörtökön délután.
Szász Enikő főszervező szerint a tárlat címe olyan téma, amibe számos dolog, akár a kettős identitás is belefér. „Köztudott, hogy a Bánság többnemzetiségű vidék, nagyon sokan vegyes házasságban élnek, és úgy élik meg a saját identitásukat, kultúrájukat, mint aminek két összetevője van: a többségi és a kisebbségi” – fűzte hozzá Szász Enikő. Bár az egyetlen közös nevező az etnikai hovatartozás – miközben a minőség sem elhanyagolható –, vegyes házasságban élő vagy vegyes házasságból származó, román nevű személyek is jelentkeznek a tárlaton. Sőt egy olyan román anyanyelvű művész is jelen van, aki évek óta ragaszkodik ahhoz, hogy kiállíthasson a magyar képzőművészek között, amit azzal indokol, hogy a felesége magyar, gyerekei magyar iskolába járnak, és ezáltal ő is szorosan kötődik a magyar kultúrához. Többek között kiállítottak jól ismert képzőművészek, valamint a temesvári Képzőművészeti Egyetem neves tanárai, de olyanok is jelen voltak, akik nemrég végezték el felsőfokú tanulmányaikat. Utóbbiak között szerepel Pataki Annamária szobrász, aki már tavaly is kiállított, idén pedig két újabb alkotással lépett a nagyközönség elé. Mindkettő natúr fából, épített technikával készült, és egyikhez sem készített vázlatot; a pillanatnyi hangulatára és a fantáziájára hagyatkozott. „Jó lehetőség számomra, mivel magánkiállítást még nem engedhettem meg magamnak, egyrészt nincs annyi munkám, amivel megtöltsek egy galériát, másrészt pedig anyagilag is elég nagy dolog egy kiállítást lebonyolítani” – mondta Annamária, aki mindezek mellett annak is örül, hogy más képzőművészekkel is találkozhat, és szakértőktől hallhat véleményt a munkájáról. A huszonöt képzőművész egyike a magyarul is kiválóan beszélő Christina Manderscheidt, aki másodszor vett részt ezen a tárlaton. Ő mesterképzős hallgató a Képzőművészeti Egyetemen, grafika szakon. Második alkalommal vesz részt ezen a közös kiállításon, idén egy fapáccal színezett grafikával készült. „A kiállítás jó lehetőség arra, hogy minél többen megismerjenek, és én is számos tehetséget ismerjek meg” – mesélte Christina. A kiállított munkákat Szekernyés János műkritikus, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke méltatta. A május 14-én záruló Bánsági Magyar Napokon fotókiállítást, koncertet, színházi előadást, néptáncgálát is rendeznek, a rendezvénysorozat nemcsak a temesváriakat, hanem számos település lakóit is mozgósítja a térségben. Sőt a határokon is átnyúlik, mivel a Hagyománykeresőben című néptáncgálán a Szeged Táncegyüttes is fellép, a zenei aláfestést pedig a szabadkai Juhász Zenekar szolgáltatja. A sokszínű programmal a szervezők lehetőséget adnak a nagyvárosi, illetve a vidéki környezetben tevékenykedő civil szervezeteknek, hagyományőrző csoportoknak a megismerkedésre, kapcsolattartásra, tapasztalatcserére. Emellett szeretnék felhívni a figyelmet a magyar etnikum létezésére, kulturális megvalósításaira, miközben a más nemzetiségűeket is megszólítják, mintegy jelezve, hogy az itteni magyarság minőségi módon járul hozzá a térség szellemi életéhez.
Farkas-Ráduly / Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998